320. rész (2013. június 08.)

Sokan nehezen tudják követni, ahogy a nappalok és az éjszakák váltják egymást. Minden mozgásban van, semmi sem a megszokott és biztos. A fény sebessége, vagy egy óra időtartama sem a régi már. Minderre a ”beáramlás” szó a legtökéletesebb, ez tudja leírni pontosan mindezt. A megszokott természetes korlátaitok többé már nem érvényesek.

Ahogyan tudatában is vagytok, a fény beáramlik mindenhova. Ez nem csak a testetek sejtjeit érinti, hanem mindent ami körülöttetek van. Az emberiség megszokta már, hogy nagyon szigorúan meghatározott környezetben él. Ebbe beletartoznak az úgynevezett természeti törvények is. Viszont észrevettétek, hogy az időfogalmatok/észlelésetek mennyire nem lineáris már? Tekintsetek csak vissza a tegnapra vagy a múlt hétre és próbáljátok megítélni mennyi idő is telt el azóta. Könnyű megítélni, vagy már nem is természetes annyira a ”tegnapban” és a ”múlt hétben” gondolkodni? Tudjuk ez furcsán hangzik, de azt is tudjuk hogy még furábban ÉRZŐDIK az, ha megpróbáljátok ezeket a napokat és éjszakákat olyan sorrendbe tenni ahogy régen tettétek.

Más szavakkal... ha összehasonlítjátok az időérzeteteket és a folytonosság (linearitás) érzeteteket magatokban azzal ahogy eddig éreztétek és ahogy most érzitek... úgy gondoljuk rájöttök mire is célozgatunk. Amint elkezdtetek belépni a valódi önvalótokba, egyben elkezdtetek kilépni is a régi, úgymond ”normális élet” korlátaiból. A ”normális életet” pedig semmi nem definiálja jobban, mint a naptár és az óraidő. A régi rendszert az óra tartja mozgásban. Úgy tekintetek még magatokra, hogy részei vagytok még ennek az ”óraidőnek”, vagy ráéreztetek már arra a szabadságra melyet a korlátokból való kilépés hoz el?

Mindez a felszabadulásról szól kedves barátaim. Felszabadulás mindattól és mindazoktól akik bármilyen rideg határok (akár az idő vagy bármilyen más ”normális viselkedés” és ”természetes határ”) között szeretnének tartani benneteket. Már kezditek megszokni, hogy a régi szabályok nem érvényesek rátok nézve, hiszen minden értelemben határtalanok vagytok. Ideje felfedezni mit is jelentenek ezek a szavak. Sok zavart is kelthetnek, hiszen nagyon megszoktátok, hogy a testetek és a pszichétek állandóan a megszokott vizeken navigál. Követve azt az utat amelyet már oly régen megrajzoltak bennetek és kívül is egyaránt. Most viszont ahogy a fény hatására a korlátok és az akadályok eltűntek, egészen nagy kihívás megtalálni magatokat a tágas űrben úgy, hogy egyetlen irányelv sem jelzi merre is vagytok. Rajtatok áll, hogy felfedezzétek a lehetőségek eme óriási tárházát, így könnyen kérdezhetitek: ”Merre kezdjük el?” Már ez a kérdés is zavaró lehet annyira, hogy mozdulatlanságot okozzon. Ezért azt mondjuk, ugorjatok bele, kapcsolódjatok az önvalótokkal és együtt kezdjétek el felfedezni mindazt ami a lépcsőtök előtt van. Nem szükséges már messzire menni, sőt még magatokon kívülre sem, hogy megtaláljátok a rejtett kincset kedveseim.

 

Tom ismét egy gyönyörű dallal egészítette ki az üzenetet, köszönjük! <3 :-)