Ahogy
a szerető fénytó által keltett hullámok kezdenek lenyugodni,
sokan egészen új helyen, illetve mondhatjuk úgy eltérő
állapotban találjátok magatokat. Amint szeretettel megnyitottátok
magatokat ennek az energiahálónak és leengedtétek a védőfalakat,
melyek oly sokáig védték a legbensőbb szentélyeteket, egyúttal
megengedtétek a fénynek, hogy megérintse magvatokat, ennek
messzeható következményei lesznek.
Oly
sok időt, emberöltőt töltöttetek a védőfalak mögött mely a
lelketeket óvta. Ezek a falak megvédtek ugyan, de idővel
akadályozni kezdték a fejlődéseteket. Az ego elfoglalta a
védőfalakat, és ahogy az ego szokta, foggal-körömmel védte az
uralmát. Ebben a megvilágosodási folyamatban ledöntöttetek oly
sok mindent ami a szabadságotok útjában állt. Amikor végre úgy
gondoltátok, hogy szabadok vagytok, ezek az újrakapcsolódásból
eredő fényhullámok beütköztek a magatokra öltött védelem
utolsó bástyájába. Volt akinek ez aprócska dolog volt, másoknak
az egész rendszerét megrázta.
Úgy
gondoljuk az utolsó hét igen eseménydús volt. Örömkiáltások
lesznek, de akár a kétségbeesés könnyei is megjelenhetnek. Semmi
nem marad érintetlenül most, ahogy az utolsó védőfalak is
leomlanak. Egyedül rajtatok múlik hogyan reagáltok arra amit a
fény megvilágít (bennetek). Hiszen itt van és nem marad többé
elrejtve a szemetek elől. Át is karolhatjátok ezt az igazságot,
de el is távolodhattok tőle. Lényegtelen hogyan választotok, a
választás egyedül a tiétek, mint ahogy mindig is a tiétek volt.
Eddig sosem világította meg ennyi fény az utatokat, és sosem
tudtatok így áthaladni azon az igazságon ami a lábatok előtt
van.
Válasszatok
hát jól, és tudjátok hogy ez a fény néha fájdalmakkal telinek
tűnhet, de egyben a gyógyítás fénye is. Ezúttal begyógyíthatja
a legutolsó sebeiteket is, persze ha ezt megengeditek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése