300. rész (2013. április 16.)


Amint meglátjátok a fényt emelkedni a horizonton, meghallhatjátok az összes lélek kristálytiszta hangját. Azokét akik kezdenek ráébredni erre az új hajnalra. Már nem csak ti fogjátok énekelni a hajnal dicsőségét. A mennyei kórus melyet alkottok, új hangokkal egészül ki. Napról- napra egyre csak növekszik a dal hangereje és összetettsége. Ti vagytok az elsők, bár a kezdetekkor a hangotok halk volt és gyakran elcsuklott, könnyen elveszett a zaj közepette melyet körülöttetek keltettek. Ha nem figyeltetek erősen akkor könnyen elveszítettétek ezt a mennyei dalt.

Viszont most már elválik ez a kórus a háttérzajtól, és egyre többen hangolódnak rá ahhoz a hanghoz amit kiadtok. Az is előfordulhat, hogy az elején még csak nem is tudnak róla. Hiszen sokan élnek úgy a mindennapjaikban, hogy nem tudatosak (a dolgaikra). Az a mély zümmögés amely a szívükből árad, fokozatosan jön lendületbe és erőre kap. Így hamarosan ők is meghallják ezt a hangot ami a lelkükből ered. Ahogy figyelni kezdenek ezekre a hangokra, az egész lényük felfigyel rá. Azt fogják látni, hogy eltávolodnak azoktól a dolgoktól amelyeket eddig érdekesnek és fontosnak véltek. Átfognak változni ettől az egyszerű, de oly gyönyörű hangzástól, mely nem csak a fülükben, hanem a szívükben is zeng majd. Ahogy ti, úgy ők is megfogják érteni, hogy eljött az idő a régi hátrahagyására, az ajtó megnyitására mely mögött ott hangzik ez a szívhez szóló hangzás.

Tudjuk, hogy ez nektek már nem újdonság, hiszen valamilyen formában már találkoztatok ezekkel az újonnan felébredt lelkekkel. Ami viszont új hír számotokra, hogy milyen számban jelennek meg az utatokon. Eddig rejtve voltatok valamilyen módon, úgy éreztétek óvni és védeni kell magatokat. Pont mint a frissen kikelt madárfiókák, rejteket kerestetek a bokrok alatt. Azért, hogy valamilyen formában kihúzzátok ezt az első időszakot, amely során azt éreztétek minden oldalról negativitás és veszély fenyeget. Most viszont már erősebb a tollazatotok, s ezzel a magabiztosságotok is. Így már késznek érzitek magatokat arra, hogy megmutatkozzatok a déli napfényben, tisztán és hangosan elénekelve a gyönyörű dalotokat. Többé nem féltek attól ki hall, s ki lát meg közben benneteket. Eljött az idő arra, hogy megmutassátok a világnak a csodáitokat, a valódi színeteket és elénekeljétek a szabadságdalotokat. Ígérjük, le fog nyűgözni a válasz amit kaptok rá. Oh, igen, lesz aki megretten és még irigykedik is a fényetekre. Nem vonakodnak majd attól, hogy kimutassák az elégedetlenségüket. De ez sem ér már váratlanul benneteket. E mellett viszont egyre több olyannal találkoztok, akik csodálni fogják valódi szépségeteket. Olyanokkal akik tudni szeretnék mitől lettetek ilyen ragyogó madarak, akik oly könnyen lebegnek a lehangoló valóság felett. Csupán arra van szükség, hogy egymás szemeibe nézzetek, és meglátjátok mindannyian. Elég a lelketek egy pillantása, hogy megszabadítsátok őket. Ekkor ők is elkezdenek kiemelkedni.

Ne féljetek hát kedveseim. Ott vannak a szárnyaitok, ott van a hangotok, ne maradjatok a rejtekek mélyén. Hiszen ha így tesztek a fényetek elveszik ebben a világban, és csupán egy kis kört tudtok megvilágítani magatok körül. Viszont, ha kimertek lépni a levegőbe, elénekelve a dalotokat, akkor a fényetek beborítja az egész bolygót. Ezáltal felgyorsítva a folyamatot mindenki számára. Legyetek hát bátrak és kapjatok szárnyra, nagyon is élvezetes feladatnak fogjátok találni. A szemetek és a szívetek oly sok helyen fog fényre lelni, érezni fogjátok a mély kapcsolatot mely egyre erősebb azon lelkek között akiket megérint az éneketek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése