272. rész (2013. február 22.)

Az elszámolás ideje eljött keveseim. Érezhetitek is ahogy a bejövő energetikai hullámok húznak- tolnak benneteket. Amikor azt mondjuk, hogy elszámolás, akkor nem valami bibliai értelemben gondoljuk. Arra utalunk, hogy olyan mélyre ástatok magatokban, hogy szinte már a régi tartályotok/tárolótok alját kapargatjátok, keresve a nyomokat kik is vagytok valójában. Nem nyilvánvaló számotokra, de egyre hangsúlyozottabban érzitek az elkülönülést a ”normális” világtól. Nagyon erős az az érzés, hogy egy mélység felett lebegtek. Saját akaratotokból elhagytátok mindazt amit az emberiség többi része normális életmódnak tart, de még sincs pontos képetek arról, hogy mi is vár rátok. Kevés, vagy semmilyen nyom sem látható arról, hogy mi is kezd megnyilvánulni.

Igen, egy nagy bátorság lépést tesztek hiszen elszakítottátok a köteléket a régitől, de még nincs pontos fogalmatok arról, hogy mi felé haladtok. Lehet, hogy mélyen tudjátok azt mit is fogtok elérni, de a normális érzékszervek számára ez még nem látható. Időnként megjelenhet a rátok nehezülő bizonytalanság és a ”biztos jól döntöttem?!” érzés, melyet néha nagyon nehéz lesz lerázni.

Ez érthető is, hiszen ti lettetek kiválasztva az útmutatói posztra. Ahogy már említettük, feltérképezetlen területeken jártok, nincsenek pontos lábnyomok amelyek mutatnák a helyes utat. Időnként elveszettnek érezhetitek magatokat mint egy kisbaba az erdőben. Néha rátok törhet az a gondolat, hogy megindultok visszafelé a saját lábnyomaitokat követve. Hamar rájönnétek, hogy nincs már ott semmi amihez vissza lehetne térni. A régi világ már nem nektek való hely, nem tartalmaz semmit amit pozitívnak tartanátok. Itt vagytok benne a sűrűjében és semmi nem mutatja pontosan, hogy merre menjetek, de a visszafordulásnak sincs már értelme.

Ez az a pont, amikor össze kell vonnod az érzékeidet és megpróbálni kapcsolatba lépni a középpontoddal. Mindezek mellett a társutazókkal is, akik ugyanazon cél felé lépdelnek mint ti is. Lelkesítenetek kell egymást, hogy nem tévedtetek el. Belül van egy világítótornyotok melyet nem lehet kikapcsolni. Megtaláljátok az utatokat még akkor is, ha épp vakon lépdeltek a kétségbeesés legsötétebb közegében. Már csak centikre vagytok attól, hogy megtaláljátok azt a tisztást, ahol megpillanthatjátok amit a szívetekben már jól ismerhettek. Mindezt nem azért mondjuk, hogy felültessünk benneteket. Egyre erősebbé váltok még akkor is ha nagyon gyengének érzitek magatokat most. Szeretnénk ha megéreznétek ezt az erőt az által, hogy mentálisan kapcsolódtok a hozzátok hasonló emberekhez, kiket ugyanaz az erő húz mint benneteket. Lehet, hogy most épp a sűrű erdőben lépdeltek, de ti vagytok a fényfáklyák és megfogjátok látni a többiek szemében a saját fényeteket, ahogy tükröződik.

Keressétek a társaságukat, ezt pedig már a lakásotokból is megtehetitek. Amikor a belső csatornákra figyeltek, akkor hallani fogjátok az összes hasonló embertársatok morajlását. Szakítsatok hát időt arra, hogy ráhangolódjatok erre a kórusra melynek ti is kiváló tagjai vagytok. Reméljük ez megkönnyíti az utolsó lépéseket ezen a ”dzsungel utazáson”. A szívetek mélyén tudni fogjátok, hogy a tökéletes irányba haladtok, mégpedig rengeteg ragyogó lénnyel karöltve és átszőve a bolygót ugyanazon cél felé haladva.