Rövid áttekintés az energiákról... 2. rész (2012. december 23.)


Kedves barátaim!

Nagyon heves tapasztalatom volt ma reggel. Úgy éreztem meg kell osztanom veletek, és szeretném a visszajelzéseteket, ha másnak is volt ilyen tapasztalata az elmúlt néhány órában. Tegnap egy nagyon- nagyon erős érzelmi töltetű nap volt. Amikor lefekvésre került sor zaklatott, csalódott voltam, elegem volt mindenből. Kértem a vezetőimet, hogy adjanak valami visszaigazolást, de nem jött semmi. Nagyon zaklatott volt az éjjel is, még a kristályokkal való meditáció sem segített. Számomra olyan volt, mintha valami ”három napos sötétségen” át haladnék épp.

Ma reggel ahogy felébredtem, úgy döntöttem, hogy ismét meditálok és visszaigazolást kérek.

Ezt kaptam: először egy nagy kocka tárgyat láttam, melyet ugyanilyen alakú nagyobb tárgy borított, ezt pedig egy hasonló még nagyobb. Olyan volt mint az egymásba ágyazódó játékkockák. A legnagyobb látható, a többi pedig benne rejtőzik. Hirtelen rájöttem, ezek az én ”töredékeim” vagy részeim, melyek egyesülnek. Úgy sejtettem a legkisebb képviselte a mostani dimenzióban lévő részemet. Ekkor az egész egy kockatömbbe olvadt össze. Ez pedig átváltozott egy arany szívvé. Hirtelen magamban éreztem ezt az arany szívet, nagyon erősen dobogott.

Majdnem elsírtam magam olyan erőteljes pillanat volt. Azt éreztem, hogy végre egybeolvadtam az összes részemmel. Ekkor ez az arany szív elkezdett nőni. Olyan nagy lett, hogy szinte egy homokszemnek, láthatatlannak éreztem magam mellette. A szív átváltozott és az Egész Teremtést képviselte. Ismét teljes voltam, de közben azt is tudtam, hogy csupán töredéke vagyok mindennek. Ez nagyon magával ragadó volt. A hátamon feküdtem végig. Ekkor elkezdtem úgy érezni, hogy a testem homokszemmé változik. A szemek pedig lefolynak az ágyon keresztül a padlóra, pont mint a homokóra szemei. Egyre jobban úgy éreztem, elvékonyodom, végül csupán néhány szem maradt belőlem. Ekkor ezek is eltűntek és valamilyen alagúton keresztül zuhanok, majd újra egy rakás homokba gyűlök. Mintha a homokóra alsó részébe érkeztem volna meg. Sosem éreztem ilyet ezidáig. Amikor véget ért az oldalamon feküdtem, mint egy újszülött baba.

Ma reggel a következő üzenetet kaptam:

”Amit láttál, az is történt. Sikeresen egy teljes lénnyé olvadtál össze. Az idő homokja lefutott, de újratöltődött. Újratöltötte az új lényedet. Ez a kép nagyon fontos. Ami elmúlt az többet nem létezik és egy új élet számlálása indult el. Tudjuk, hogy mindez nagyon zavarosnak tűnhet/ hangozhat. De hamarosan elérkeztek ennek a velejébe, amint a fizikai testetek és a mentális részeitek kipihenik egy picit magukat.”

Azt is elmondták, hogy sokan átestek ugyanezen a folyamaton, de lehet, hogy nincs ilyen erős emlékük róla. Kíváncsi vagyok, hogy volt- e hasonló tapasztalatotok!

Fény és szeretet; Aisha

U.i.: Amikor kikeltem reggel az ágyból, akkor nagyon feszes és merev volt a hátam a lapockák között. Ugyanígy a testvéremnek is. Úgy érzem mindketten heves szívcsakra megnyitáson estünk át.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése