Az
emberiség mint faj, túl régóta dédelgeti azt a gondolatot, hogy
képtelen kilépni az elődök nyomából. Számos embernek az az
eszme, hogy nem ti vagytok az egyetlen értelmes élőlény a
világegyetemen, csupán fantázia, hiszen önmagukra a teremtés
csúcsaként tekintenek. A körülöttük lévő világra úgy
tekintenek, hogy alájuk tartozik, az ő birtokuk. Most viszont,
egyre többen ráébredtek arra, hogy nem vagytok egyedül. A többi
lény felett való uralom is elkezd szétesni. Helyesen, hiszen nem
vagytok jobban urai a többi élőlénynek, mint ők nektek. Csupán
egy rész vagytok a teremtésnek, de együtt a többi résszel egy
hatalmas mintázatot alkottok. Egy gyönyörű, lélegzetelállító
mintázatot.
Annak
ellenére, hogy mit gondolnak az embertársaitok, ti nem vagytok
egyedül, soha nem is lesztek. Ekkor együtt tűnik el ezzel a
ráébredéssel az is, hogy ti vagytok a világegyetem urai. Mert nem
azok vagytok, ahogy mások sem. Ez a világ részekből áll, ahol
egyik sincs több hatalommal felvértezve, mint a másik. Egyik sem
fontosabb, mint a másik. Azért mert a magvuk ugyanaz, annak
ellenére, hogy a külsőnk és a lakhelyünk nagyban eltérhet.
Egyikünk sem ura a többinek. Ebben tévednek azok a bukottak is,
akik uralkodónak vélik magukat. Azt képzelik folytathatják a
kicsiny kis játékaikat, játékszerként használva a többieket. A
hullámok ellenük fordulnak, ahogy már említettük. Eljött az
idő, hogy a dolgok egyensúlyba kerüljenek. Ezzel véget ér az az
eszme is, hogy valaki uralkodhat a többin.
A
félelemmel táplált kapzsiság többet nem uralhatja az
emberiséget, ezen teremtés alapja a tisztelet és az egység.
Szóval az az életmód, hogy valaki uralkodik a többiek kárára a
bukásához közeledik. Ahogy beléptek abba az igazságba, hogy ti
nem csak ezen bolygó polgárai vagytok, hanem az Egész Teremtés
polgárai is, rá fogtok jönni, a ti fajotok csupán egy egység.
Ezzel pedig rájöttök, hogy nem kell félnetek az
embertársaitoktól. Többet nem lesztek megosztva, egyesített
lények csoportja lesztek, visszaállítjátok a bolygó békéjét
és szépségét. Ehhez viszont meg kell szabadulnotok attól az
eszmétől, hogy léteznek ”ők” és ”mi”, a bőrszín, a
beszélt nyelv és a lakóhely alapján. Az összes régi határ,
akár térképbeli vagy elmebeli, el kell hogy tűnjön. Ezáltal
tudtok valódi csillag- polgárokká válni, amelyek valójában
vagytok.
Ne
féljetek, ez egy természetes következménye lesz annak, hogy a
fátyol teljesen eltűnik, ekkor majd kész tényként láthatjátok
ezt ti is. Ekkor az elkülönülés régi eszméi lenullázódnak,
érvényüket vesztik. Csupán azok tudnak majd elkülönülni, akik
makacsul ragaszkodnak a régihez és nem akarják elfogadni a teljes
igazságot. Nagy küzdelmek várnak rájuk, de hiába, hiszen ez a
tény több mint nyilvánvaló lesz mindenkinek. Lényegtelen milyen
magasra is emelték a régi és merev határokat/ korlátokat, melyek
elkülönítenek benneteket, nem csak tőlünk, de egymástól is.
Eme határok le fognak dőlni az igazság nyomásától. Nézzetek
előre és látni fogjátok az embereket az egységben, nem csak a
saját fajotok a bolygótokon, de az összes többi fajjal egységben.
Mi pedig nagyon várjuk már ezt. Ez az idő közeleg kedveseim,
lehet hamarabb itt van mint gondolnátok. Mi látjuk mennyien
nyitottátok ki a szíveteket felénk. Ahogy a szeretet növekszik a
korlátok/ határok elkezdenek leomlani. Le fognak omlani, nincs az
az erő a világon, ami képes lenne ezt az áramlás továbbra is
visszatartani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése