167. rész (2012. július 15.)

Kezdjük azzal, hogy az utolsó néhány óra nagyon fontos volt számotokra. Ezen nehéz energiák utóhatása még mindig visszhangzik bennetek, és a munka ezen része végetért. Sokatok számára az utóbbi 24 óra a legnagyobb kihívásokkal volt teli, s tisztelettel hajtunk fejet azok előtt, aki oly magas árat fizettek ezen letöltésekkor, akár mentálisan, vagy fizikailag, illetve, mindkettő egyszerre. Nyugodjatok meg, még ha „halottnak” is tűntök erre a világra, a dolgok elkezdenek könnyebbé válni és „lélegezni” is könnyebben tudtok majd. Ezt több szempontból is értjük.

Egy kicsit olyan ez az egész, mintha egy gőzhenger alatt lettetek volna, amely az összes életeteket kipréselte belőletek,… persze csak átvitt értelemben. A nyomás olyan nagy volt, hogy elsöpörte a teljes szabadságotok előtt lévő akadályokat. Amikor azt mondjuk szabadság, akkor azt minden mellékjelentésével együtt értjük. Nem lesz azonnal nyilvánvaló/látható számotokra, hiszen kell még egy kis idő, hogy megemésszétek a történéseket. Mindez egy nagyon-nagyon alapos folyamat, s van akinek meglepő is, hiszen előfordult, hogy néhányatoknál több váratlan dolog jött fel a felszínre.

Minden a terv szerint alakul, annak ellenére is, hogy oly sok minden még nem került a helyére/nem nyugodott le, ami még ijesztő is néhányatoknak, de ezek egyben az eredeti magvatok felélesztésének biztos jele is. Mindaz, ami a felszínre kerül, mindazok a dolgok amelyek eddig rejtve voltak, eltakarva a valódi középpontotokat. Már többet nem tudnak rajtatok csüngeni, fel fognak bukkanni a felszínre, mint a buborékok, ahogy ezt már többször is elmondtuk. Tehát, dicsőítsétek újra magatokat a jól elvégzett munkáért, tudjátok, hogy a kellemetlenségek és kényelmetlenségek hamarosan elpárolognak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése