129. rész - a stressz nem büntetés, hanem megtisztulás

2012. május 2.

Amint már érintettük is, ez a régi világtól való elkülönülés/elválasztódás folyamata több szempontból is a feje tetejére állítja az életeteket, így nagyon megmérettető lehet. Ezelőtt sosem jártatok ilyen feltérképezetlen terepen, így ez igen embert próbáló. Évezredeken keresztül az emberiség erősen megragadta a „valóságot”. Csak olyan dolgokba mentek bele, amelyeket tisztán tudtak érzékelni. Más szavakkal, amit nem láttak, az nem is létezhet. Most viszont ez az egész láthatatlan világ elkezdi bejelenteni magát, és nagyon nehéz lesz figyelmen kívül hagyni.

Először semmi nem lesz nyilvánvaló (látható), de lassan az információ cseppjei elkezdenek egymásra épülni, és hamarosan a tudatosság árama (áramlata) minden kételyt el fog mosni ezekről a rejtett rétegekről, amelyekre oly gyakran utalunk. Azt már észrevettétek, hogy a testetek furcsán viselkedik, ez egy biztos jele annak, hogy a rejtett rétegek hallatnak magukról. Látjátok, a testetek már tudja, de az elmétek még megpróbál port hinteni a szemetekbe. Az elme nem tudja elviselni azt a gondolatot, hogy elengedje az életetek irányítását. Azt viszont érzi, hogy az új kor érkezik. Az elme számára pedig semmi sem lehet rosszabb attól, hogy átadja a hatalmat egy valami nála nagyobbnak. Minden módon megpróbál összezavarni, vagy eltéríti a figyelmedet valami drámával az életetekben. Ezt bárki igazolhatja. Egyáltalán nem gondoljuk azt, hogy boldogan, dalolászva mentetek keresztül az elmúlt időszakon. Valószínűleg többször is vakargattátok a fejeteket, és kétségbeesetten sírtatok fel, mert valami hirtelen megjelent az életetekben.

Egy fontos lecke fekszik itt. Az, hogy nehogy azt képzeljétek, hogy ezek a drámák azért jelennek meg az életetekben, mert valamit rosszul csináltok és ez valami karmikus igazságtétel lenne. NEM ez a helyzet, így nagybetűvel mondjuk, mert oly sokan vannak még mindig csapdába esve a végtelen karmikus ciklus régi hitében. Mindez a régi világ része már csupán. A „bűneitek” olyan dolgok, melyekben önkéntesen vettetek részt a világotok régi verziójában, ezek voltak azok a feladatok/leckék, amelyeket különösen meg akartatok tanulni, ezért jöttetek. Most viszont úgy döntöttetek a Teremtés többi részével együtt, hogy eljött az alacsonyabb rezgésű iskola idejének vége. Végső ideje, hogy magatok mögött hagyjátok ezeket a régi tanulási módokat és a következő szintre emelkedjetek. Több szempontból is végzősök vagytok a régi gondolkodás egyetemén, és felvételt nyertetek a fejlett/előrehaladott tanulmányok új iskolájába, ahol a nehézség, a félelem és az erőfeszítés nem része többet a tananyagnak. Ne feledjétek, bizonyos részeitekben még mindig a régi világban vagytok, és még nem élvezhetitek az új kiképzőhely teljes hatását, néhány régi lecke még mindig beszivárog a rendszeretekbe.

Nem büntetésként, hanem a megtisztulás és a váltás természetes ciklusaként mindannyian keresztülmentek olyan pillanatokon, melyek nagyon stresszesek, amikor valami régi hulladék bukkan fel az árnyékból. Fontos, hogy csak engedjétek elmenni. Nem tapadhat többet hozzátok és nem húzhat vissza benneteket a kénye-kedve szerint. A megragadás csupán a ti cselekvéseitek által lehetséges (hogy a régi minta megragadjon rajtunk – Tom). Így fontos, hogy tudomásul vegyétek azt, ami a felszínre jön, és megfigyeljétek, ahogy szétpukkan és maga eltűnik.

Fontos, hogy hogyan tekintetek ezekre a történésekre, hiszen ez nem a negatívitás jele, de mivel úgy lettetek nevelve, hogy az ilyen dolgokat kellemetlennek vegyétek, könnyen a negatív gondolkodás csapdájába eshettek. Ezt pedig el kell kerülni. Fontos, hogy észrevegyétek, semmi hibás dolgot nem csináltok, ez csupán a régi állapotból az újba való átmenet. Az átmeneti állapot pedig számos mentális és fizikai fájdalmat hord magában. Nem csoda, hogy a normális emberi lény összezavarodik ezektől a látszólag véget nem érő drámáktól. Ez természetes velejárója a folyamatnak. Csak lépjetek hátra és lássátok meg bennük azt, amik. A sokkal könnyebb jövő hírnökei.